2019. március 22., péntek

Hogyan is kezdődött ?

Hogyan is kezdődött ? Hogyanis...?

Tudod a betegséget azt senki sem szereti gondolom Te sem.... Hát mit mondjak én sem... Mikor is voltam először a kórházban, hát amikor megszülettem: 
Igaz most hazudtam, mert én odahaza születtem a családi háznál anno még Lövőn. Bükre költözésünk után kiderült, hogy kancsítok vagyis kancsalítok. 7 éves koromban láttam először belülről kórházi műtő szobát. Akkor még kloroformmal történt az altatás, hát ne tudjátok meg milyen büdös volt. Egy előnye volt a szem műtétem előtt jól kiütött így jóformán semmire sem emlékeztem.

Na mindegy jó régen volt. A műtét szerencsésen sikerült... Hátránya okuláréra voltam utalva, ahogy drága jó nagymamám mondta   annak idején.


Ilyen a kancsalnézés: egyik szemed ide a másik meg oda...Na aztán döntsd el , hogy melyik szemed kit néz... Persze több fajtája is létezik.   





Valahogyan így nézett ki a legeslegelső szemüvegem...








És ahogy növekedtem mindig másabb lett... Mint minden az ember életében ha nődögél.




Már itt jó lett volna, ha ismerem azt ma ma már ismerek...  Na de ne szaladjunk ennyire előre az időben...

Ugye iskolás lettem, tanultam, okosodtam, bár csak abban amiben én akartam. Azt hiszem tudattalanul is már csak azokat tanultam meg jól amik nekem személyszerint tetszettek...  Talán ismeritek azt a tanulási módot, hogy a könyv alatt amiből tanultál egy regényt dugtál el...
Na én ezt többször is megcsináltam még gimis koromban is. Aztán, ha édesanyám bejött a szobába ahol tanultam, akkor vagy felfedezte, vagy nem. Általában nem... Így nagyon sok könyvet ki lehetett olvasni...
Még az alsó tagozatos idők jók voltak, de aztán mikor felsőbb osztályban pitagoraszt, meg gyököket kellett tanulni, hát én mondom megutáltam a matekot. Mi a francnak azokat megtanulni gondoltam, soha az életben nem fogom ezeket használni. Csak akkor, ha matematikus, fizikus, kémikus szeretnék lenni - na de ezek a foglalkozások nagyon messze álltak tőlem mivel egyiket sem szerettem.   


Viszont imádtam a biológiát, testnevelést, környezetet, éneket, irodalmat a száraz nyelvtant már kevésbé...  Rengeteg természeti könyvet kiolvastam, ekkor szerettem meg az állatokat is...

Az Álltalános Iskola után a Csepregi gimnáziumban folytattam tanulmányaimat... Végül is azért gímnázium mert tanárnő akartam lenni. Biológia és testnevelés szakos. Sajna ebből aztán semmi sem lett, de erről majd később...

Megtanultam gépirni (Sajnos ekkor még nem volt számítógép), gyorsírni, kézilabdáztam, atletizáltam, röplabda, kosárlabda... Végül is nem volt olyan sport amit ne szerettem volna.







Igaz nem volt számítógép, de jó alap volt ahhoz, hogy megtanuljak gyorsan billentyűzeten irni. Ami később nagy hasznomra vált, mikor autódidakta módon megtanultam a számítógép használatát.

AZTÁN : 2. gimis koromban (16 évesen) beteg lettem: Cukorbeteg... ez 1976-ban történt... Azt sem tudtam én még akkor mi fán terem. Eszik vagy isszák... Anyú vette észre, hogy valami nem stimmel nálam mert sokat ettem (néha zabáltam), de egyre soványabb lettem. Igy: orvos--> vérvétel--> kórház (majdnem két hónapig, mert nehezen állt be a cukrom). Az ezutáni időszakból nem sok képet őríztem meg mert a kórházban jól felhízlaltak. A 165-ös magasságomhoz sokkal több mint 70 kiló lettem, minden bajom volt...  Utáltam magam ebben az időszakban.


Ami azt hiszem mindenkivel megtörténik egyszer az életében, ha olyasmi éri amit még nem is ért egészen. Nahát én is így voltam vele... Miért pont én kérdeztem magamtól jó sokáig. Szerettem enni, nem szerettem imádtam... Aztán most mi lesz kérdeztem magamtól? Falok tovább úgy, ahogy eddig vagy megfordulok a  tengelyem körül 360 fokkal? 

Még a legelején meg is fordultam... Na meg persze a fiúk után is ,de ez egy másik téma :)
 
Igen tehát a betegségem legelején jó kislány voltam,  persze még jóval tovább is... Muszáj volt, ha élni akartam. Ugyancsak sikerült leadnom a felvett felesleges kilókat és megint jól éreztem magam. Különben a cukorbetegség nem is betegség szerintem csak egy rossz állapot. Ismerek olyanokat is aki mindenkinek elmondja milyen beteg. Vannak olyanok akik abszolút nem tartják be a diétát. Hát ők valószínű saját maguk betegei.

Ma már nincsenek nagyon nagy megkötések a diétával kapcsolatosan. Hiszen, ha összeállítasz egy változatos vegyes étrendet ahol viszont mindent mérni kell, akkor nincs nagy gond az étkezéseknél. Igen idehaza tudom is mérni mibe mennyit teszek. De, ha étterembe megyek ott egy kicsit nehezebb. Ott legtöbbször saccolok vagy megkérem a pincért méressen ki ennyi meg ennyi dekát a krumpliból vagy rizsből vagy amit éppen enni szeretnék, ehhez viszont tudnod kell, hogy miben mennyi szénhidrát van.  

Szörpöket, colát, minél kevesebbet igyál. A szörp így sem úgy sem egészséges a cola meg még inkább nem. Igyál inkább csapi vízet, ne ásványvízet. Az a legegészségesebb. Kedvencem a natur víz citrommal megspékelve néha steviával néha anélkül. Persze születésnapokon és ünnepi alkalmakkor én is iszom egy kis borocskát vagy sört. Csak mindent módjával. NAGYON FONTOS : NE DOHÁNYOZZ, HA CUKORBETEG VAGY !


A diabéteszeseknél az a cél, hogy elérjék azt, hogy jól érezzék magukat a saját bőrükben, hogy olyanokat tegyél az asztalra amit szeretsz is és meg is eszel, amit élvezettel eszel.

Régebben mindig azt mondták - Csak édesítővel készített süteményeket és kekszeket szabad enned. Hát eszegettem is szép sorjában, ha megkivántam. Aztán ismét nehezebb lettem pár kilóval. DE MIÉRT IS? Azért mert a diétás cukrok amiket zacskókban, dobozban lehet venni sokkal több margarint (zsiradékot) vesznek fel mint a normális cukor. Ezt már többször is olvastam a cukorbetegségem elején, de nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet.

2000-ben voltam egy háromhetes cukorbeállításon Niederössterreich-ben Allandban. Ez a három hét fordulópontot hozott az életemben. Mit is tanítottak ott. Ne édesítővel tömd a bucidat. Ott is mindent cukorral készítettek. Azóta csak a kávéhoz, teához használok most már Steviát (amíg ez nem volt szacharint), bár már azt sem olyan sokat... leakarok szokni róla. Mivel ez mind kémiai anyag és abszolút nem egészséges.

Süteményeket, HA készítek régebben ( fehér kristálycukorral) ma Steviával,Eritritttel készítem vagy barna liszttel, darált mandulával, dióval, stb. Ez attól függ milyen recept van soron. a hozzávalókat PONTOSAN ki kell mérni, számolni mennyi szénhidrát összesen van benne. Aztán mikor megsült a süti felszeleteled, megszámolod, hogy hány darab lett belőle. Majd utána az összes szánhidrátot ami nyersanyagokban van osztod a darabszámmal... ENNYI A TITKA ! 

Ma már a legtöbb boltban kapott árúra (ami ehető) fel van tüntetve, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz. Ez alapján mindenki könnyebben tudja beosztani magának a napi szénhidrát mennyiséget. Én annyit eszem amennyit akarok és mindent amit szeretek, mert inzulinos vagyok és az evés előtt vagy után adom az inzulint. DE AZÉRT NÉZZÉTEK MEG MIT VESZTEK MAGATOKHOZ MERT NAGYON SOK ÉTELBEN NINCSENEK MEGFELELŐ VITAMINOK. Ha teheted mindig inkább FRISSET!


Nyaranta megyek fagyizni is, hiszen, ha tudom, hogy 1 gombóc fagyi az 12 szénhidrát, akkor tudok viszonyítani, hogy mennyit ehetek, ha például az alma uzsonna helyett fagyit akarok enni.

Persze nem viszem túlzásba a cukor mennyiségét , hiszen nem jó az sem. De, ha megkívánok valamit akkor megeszem. Mellette sok salátát, gyümölcsöt, fogyasztok. A felvágottakat csak hellyel közzel abból is csak a pulykát, csirkét. Nem nagyon szeretem a hús féléket és a felvágottakat.
Betegségem elején mindenki húst hússal akart etetni velem, amit egy nagy hülyeségnek tartottam, hiszen még a felvágottak is tele vannak egy csomó zsirral.

Kihagyhatatlan a szervezet számára a zöldségféle. Nagyon sok fajtája létezik. Minden évszaknak megvan a jellemzője.



Persze nem kell követni az én példámat! Mindenki tapasztalja ki saját maga, hogy mi felel meg neki.

Nekem sincsenek mindig jó eredményeim, van amikor nekem is elszalad egy kicsit a cukrom.  De próbálom mindig utána stabilizálni. Ami sikerül is. 

Ma például ettem egy Mars csokoládét ami 30 szénhidrát kb. 2,5 Brotegység.
Isteni volt. Legkedvesebb nassom egyébként a Moncheri ebből 2 db 12 szénhidrátnak felel meg. De túlzásba nem viszek semmit sem. Ahol nem tudok jól saccolni azok a torták, igaz nem is igen szeretem őket. Az egyszerűbb sütik közelebb állnak hozzám.

Az alkoholt kerüljétek. Ne igyatok töménytelenül. A túl édes italok jól felvágják a cukrot a rövidek, meg a sok sör és bor jól leviszik a pincébe. Tehát csak módjával mindent. Persze, ha iszol egy pohár jéghideg sört vagy egy dl. vörösbort (ha a fehéret szereted az is okés) , akkor EGÉSZSÉGEDRE! De tényleg ne vidd túlzásba! Nem éri meg! 







.